Rossz nap után, nem kell más:
Csak az édes megnyugvás.
Fejemre fülhallgatót, fülembe
zenét teszek
Szemem lehunyva várom, világomból
elvezessenek.
Szívritmus lelassul, ütemre
dobban már csak
Ha így verne mindig nem lenne más:
csupán halottak
De most így pont jó, nem szédülök
és semmi sincs...
Éppen ez amitől ez az élet más
lesz, egy kincs
Immár tiszta az elmém, a lelkem
a testem - Én -
Érzem végre erősen, lenyugszik
bennem a lény
Máskor tombol, mint egy bestia
nyugtalan,
De most úgyis nyugodt hogy átléptem
minden falam.
Egy halálközeli állapotban élvezem
legjobban életem.
Furcsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése